Amikor ezt vagy azt a címet beírja a böngésző keresősávjába, szinte senki sem gondol a furcsa www és http rövidítések jelentésére. A helyszín címének ugyanazon integrál attribútumának tekintik őket, mint a domain zóna megjelölését, de a modern világban ezek a rövidítések inkább atavizmusnak számítanak.
A WWW és a HTTP feltalálója Tim Berners-Lee brit tudós, aki az internet használatát javasolta a dokumentumokkal való munka megkönnyítésére abban a szervezetben, ahol dolgozott.
Ahhoz, hogy megértse, mit jelent a www és a http egy webhely címében, valamint annak megértéséhez, hogy miért van szükség rájuk, meg kell vizsgálnia a világháló történetét. Az internetet 1989-ben találták ki az adatok hipertext formátumban történő tárolásának és továbbításának eszközeként. A hiperszöveg itt az információk rendszerezésének módjára utal hivatkozások és linkek építésével. Általános értelemben a hipertext minden olyan szöveg, amely hivatkozásokat tartalmaz más szövegekre, például egy enciklopédiára. A weboldal egyúttal hipertextes dokumentumok gyűjteménye is.
Mi a WWW?
Tim Berners-Lee írta a világ első weboldalát is, amely szerverépítési és böngésző oktatóanyagokat állított össze.
A múlt század 90-es évek elején a technológiák még csak fejlődtek, ezért különböző szervereket használtak különböző igényekhez. Például külön szerverek voltak fájlok (ftp) átvitelére, e-mailek (levelek) küldésére és hipertext dokumentumok elérésére (www). A WWW rövidítés a világhálóból származik, amely fordításban világháló. Nagyon gyakran összekeverik a világhálót az internettel, bár a valóságban az internet csak egy közös hálózatba kapcsolt számítógépek összessége, és a WWW az adatátvitel egyik eszköze. Mivel a világháló a legnépszerűbb módja az internet használatának, a www előtagot gyakran elhagyják a webhely címében, mivel alapértelmezés szerint azt feltételezik, hogy a felhasználót érdekli a hipertext.
Hypertext protokoll
Ami a HTTP-t illeti, ez a rövidítés a HyperText Transfer Protocol, vagyis a "Hypertext Transfer Protocol" fogalmának rövidítésével is kialakul. Ez egy olyan speciális kódolási és adatfeldolgozási szabványra vonatkozik, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a weboldalak megtekintését hipertext dokumentumok formájában. A http protokoll a következő séma szerint működik: az ügyfél kérelmet alkot, és a szervernek címzi, amely feldolgozza ezt a kérést, és elküldi az eredményt az ügyfélnek. Az idő múlásával a http-t nemcsak hipertextre, hanem más típusú adatokra is elkezdték használni, így a modern böngészők automatikusan használják, hacsak másként nem jelezzük külön, például az ftp fájlátviteli protokollt.
