A klasszikus értelemben vett internet sok számítógépes hálózat komplexuma, amelyet információk tárolására és cseréjére terveztek. Az internetet gyakran nevezik világméretű vagy globális hálózatnak. Szakértők becslései szerint 2012 közepére a világ lakosságának több mint 30 százaléka használta az internetet. Az internet pedig két nagyhatalom közötti konfrontációnak köszönhetően jelent meg.
NORAD
1949-ben atombombát teszteltek a Szovjetunióban, majd 3 évvel később - hidrogénbombát. 1957-ben az első mesterséges Föld-műholdat egy Szovjetunióhoz tartozó kozmodromból indították. A bolygó legnagyobb országában van olyan jármű, amely képes nukleáris töltetet bárhová szállítani. Az amerikai kormány aggódott a kialakuló helyzet miatt, és utasította tudósokat és mérnököket, hogy hozzanak létre korai figyelmeztető rendszert minden fenyegetés esetén. A Szovjetunió által az Egyesült Államok felé küldhető rakéták legrövidebb pályája az Északi-sarkon haladt át, ezért Észak-Kanadában egy figyelmeztető rendszerrel ellátott, NORAD névre keresztelt komplexum épült. Jaj, a fejlett állomáshálózat ellenére egy ilyen rendszer csak 10-15 perccel azelőtt tudta értesíteni a biztonsági erőket a rakéta közeledéséről, hogy a föld felszínére értek volna.
1964-ben a NORAD rendszer földalatti irányító központja működött a Colorado Springs közelében. Az akkori nagy teljesítményű számítógépek segítségével az állomásokról érkező információkat sokkal gyorsabban kezdték feldolgozni. Két éven belül a légiforgalmi szolgálatok, és hamarosan a különböző meteorológiai szolgálatok is csatlakoztak a rendszerhez. Így a 60-as évek közepén az Egyesült Államokban globális számítógépes hálózat működött, amelyet nemcsak a katonaság, hanem civil szervezetek és osztályok is használtak. De lehetetlen volt megállni. A Szovjetunióban elkezdtek olyan hatalommal tölteni, amelyek képesek a Szajen-hegy szintezésére, amelynek mélyén a NORAD "szíve" állt. Csak egy pontos találat és a rendszer meg fog bomlani. Az Egyesült Államokban több önkényes terület legyőzése után is működőképes hálózat létrehozásának más módszereit kezdték keresni.
APRANET
A 60-as évek végén számos amerikai egyetem szakemberei fejlesztették ki és hozták létre az APRANET (Advanced Research Projects Agency Network) nevű egyetlen számítógépes hálózat stabil működését. 1968-ban egy hipertext rendszert mutattak be a Stanford Egyetemen. Egy évvel később a szavak számítógépek közötti átvitelével kapcsolatos kísérlet sikeresnek bizonyult. Két elektronikus számítógépet telepítettek 5 méteres távolságra. Az egyik ilyen számítógépről a másikra a bejelentkezés szót adták át. A kapcsolat azonban csak két levél továbbítása után szakadt meg. 1969-ben a hálózat 4 oktatási intézmény számítógépét tartalmazta: a Kaliforniai Egyetemen (Los Angeles), a Kaliforniai Állami Egyetemen (Santa Barbara), a Stanford Egyetemen és a Utah-i Egyetemen. A rendszer fejlesztésére szánt pénzt az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma utalta át. Az APRANET olyan kényelmesnek bizonyult, hogy a tudósok elkezdték használni. A leendő világháló első szervere a Honeywell DP-16 számítógép volt, amely 24 kilobájt RAM-mal rendelkezett.
1971-ben létrehozták az első e-mailek létrehozására és küldésére szolgáló programot. 1973-ban a hálózat nemzetközivé vált. Transzatlanti telefonkábel segítségével számítógépeket lehetett csatlakoztatni az USA-ban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban. A 70-es években főleg e-maileket továbbítottak a hálózat segítségével. Ugyanakkor megjelentek az első levelezőlisták és üzenőfalak. Több tucat hasonló rendszer volt a világon, amelyek a technikai különbségek miatt nem tudtak kölcsönhatásba lépni egymással, majd megkezdődött az adatátviteli protokollok szabványosítási folyamata, amely 1982-1983-ban ért véget. 1983. január 1-jén az APRANET hálózat elkezdte használni a TCP / IP protokollt, amelyet eddig sikeresen használtak. Addigra a legtöbb ember az internetet hívta az APRANET-nek.
INTERNET
1984-ben az APRANET-nek volt versenytársa. Az NSFNet (National Science Foundation Network) az Egyesült Államokban indult. Számos kisebb hálózat alkotta, mint a Bitnet és a Usenet, és akkoriban nagy volt a sávszélessége. Ez a két tényező lett az oka annak, hogy az "Internet" nevet továbbra sem az APRANET-hez, hanem az NSFNet-hez rendelték. Mindössze 10-12 hónap alatt körülbelül 10 000 számítógép csatlakozott a hálózathoz.
1988-ban lehetővé vált a valós idejű kommunikáció az interneten. Ez az IRC (Internet Relay Chat) protokollnak köszönhető. A világháló mai értelmezésének koncepcióját 1989-ben Tim Berners-Lee dolgozta ki. Ugyancsak a HTTP protokoll és a HTML nyelv létrehozója.
1990-ben az APRANET megszűnt létezni, mivel a versenyben minden szempontból veszített az NSFNet előtt. 1991-ben az internet nyilvánosságra került, 1993-ban pedig megjelent az első Mosaic internetes böngésző. 1997-re körülbelül 10 millió számítógép csatlakozott az internethez.
